A balatonfüredi Hungária Yacht Club története



A Club jelvénye és lobogója:

kék mezőben fehér csíkkal
szegélyezett piros kereszt

A Hungária Yacht Club (HYC.) Grofcsik János és Dr. Tuss miklós vitorlásversenyzők kezdeményezésére 1933. évben alakult.  – Az alapító tagok: Hankóczy Jenő (a liszt kísérletek világhírű tudósa, a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás első ig.-ja.

1905-ben találta fel a farinométert, az első olyan műszert, amellyel a tészta, ill. a sikér nyújthatóságát meg lehetett állapítani. Ezt tovább fejlesztve 1912-ben megalkotta a farinográf lisztvizsgáló és minősítő műszert, amely egyidejűleg meghatározza a liszt vízfelvevő képességét, a sikér minőségét, a tésztakialakulás idejét stb. Módszere és találmánya az egész világon elterjedt. Kezdeményezésére indult meg az orsz. búzakataszter felvétele és a minőségi búzatermesztés elterjesztése.), mint elnök, Dr. Kemény Győző alelnök, Grofcsik János klubkapitány, Dr. Antal Miklós titkár, Káldy Ferenc és Krayer-Krausz Arnold, valamennyien a vitorlázás élsportolói, továbbá a Balatonfüredi Sporthajó Üzem hajókonstruktőre: Benacsek, később Hankóczy Jenő.

Az alapítás körül hivatali beosztásánál fogva a Club alapítás engedélyezésének megszerzése és szervezése körül jelentős munkálatokat végző, ugyancsak aktív sportoló Klaszek, később Kaposi Ödön.

Az alapítók elgondolása a versenyzés intenzivitása. Ezért a tagfelvételnél, mely 50-es létszámra volt maximálva, az aktív sportolási tevékenység volt a döntő, továbbá az, hogy a tagnak hajóval kell rendelkeznie, vagy pedig valamelyik hajóosztályban „manchaft”-ként szerepelni. Az 50-es létszám a későbbiek folyamán sem szaporodhatott, ellenben azon eredeti kikötést, hogy nők tagok lehetnek, akkor már a nőknek a vitorlás sportba való bekapcsolódása miatt figyelmen kívül kellett hagyni. – A tagok részéről a hajók beszerzése, saját költségükön való fenntartása, a vitorlás sport érdekében igen jelentős anyagi megterhelést jelentett,  - ezért a tagok létszáma az 50-es létszámot sosem érte el.

Az újonnan alakult Clubnak az első időben clubháza sem volt, sőt az alapításkor azzal indult, hogy ilyenre szükség nincsen, a sporttevékenység clubház nélkül is megoldható. – Az összejöveteleket az első időben a tagok magánlakásán, de legtöbbször a budapesti Kárpátia étterem különtermében tartották.

Csakhamar világossá vált, azonban, hogy egy clubot clubház nélkül nehéz összetartani. Ezért a Krayer – testvérek Siófokon a MAC ház mögött, a vitorlás szigeten szereztek egy kis telket azzal, hogy majd ide valami szerény igényű faépítményt építenek. Ezt a megoldást Grofcsik, Benacsek, Dr. Tuss és Káldy megtorpedózták és oly határozatot szorítottak ki a választmányból, hogy az épülő clubház csakis Balatonfüreden lehet, indokolva azzal, hogy a tagok legnagyobb része tőkesúlyos hajókkal rendelkezik. Ezen hajóosztálynak pedig kedvezőbb az északi part. Az építési clubtelek megszerzése azonban nehézségekbe ütközött, mert csakis oly telek jöhetett számításba, mely a Tihanyi Apátság tulajdona. Szinte reménytelennek látszott a Tihanyi Apátságtól egy ilyen célra is vízparti telket biztosítani, nem beszélve arról, hogy a clubtagság nem rendelkezett oly anyagi lehetőséggel, mely egy vízparti telket meg tudott volna fizetni.

Szerencsés eset játszott azonban közre, a Balatoni Yacht Club szerencsétlensége folytán.

A füredi BYC történetében a BYC clubház építése, illetve építésének engedélyezése körüli kálvária szerepel. A BYC jogosan megvádolta a balatonfüredi Szt. Benedek-rend fürdőkormányzóját azzal, hogy magatartása sport ellenes. Ezen vádaskodása idejében kopogtatott be a Hungária Yacht Club (HYC) vezetősége a fürdőkormányzóhoz azzal a kéréssel, hogy a Rend tulajdonában álló vízparti telekből, általuk megjelölt helyen, bérlet címén bocsásson telket a HYC rendelkezésére, clubház építésének céljára.

Gácser fürdőkormányzó, hogy a BYC-nek vissza tudjon vágni, azzal, hogy Ő nem folytat sportellenes tevékenységet, a HYC kérésére teljesítette. 90 éves bérletre, jelképes összeggel, cca. 400 nöl nagyságú telket bocsátott a HYC rendelkezésére, a sporthajó üzemtől délnyugatra, azt a területet, melyet 1998-ig a BKV ELŐRE birtokolt.

Akkor, amikor ezt a területet a HYC megkapta, az szinte megközelíthetetlen volt. Nádas, iszapos terült, hol még 1 négyzetméteren sem lehetett száraz lábbal megállni. A szerződést nem lehetett valami kedvezőnek minősíteni, az abban foglalt kikötések mellett. Nevezetesebb az a kikötés, mely szerint sem a tagok, sem a hozzátartozói ott nem fürödhetnek, még hajóikról sem, ételek ott nem készíthetők, felszolgálni a tagoknak csak oly ételeket lehet, melyeket a Rend-i intézményekből hozatnak oda. Ha a Club ezen kikötést megszegné, a clubház épület, annak berendezésével együtt, kártérítés nélkül a Rend tulajdonába megy át.

De hát a HYC-nek is volt jogásza, Antal Miklós clubtitkár személyében, ki nyugodtan elfogadta ezen kikötéseket, mondván: mint erkölcstelen kikötésnek a bíróság úgysem adna helyt.

A terült szerzés után nagy volt az öröm azoknál, kik a HYC-nek Balatonfüredre való telepítésért harcoltak. Most már volt egy iszapos nádas, viszont sem a feltöltéshez, sem az építéshez egy fillér sem volt.

Arra engedélyt kapott a HYC, hogy a szemben lévő, volt sportpálya /mai ABC területéről/ alól feltöltési anyagokat szállíthatnak.

Káldy Ferenc és Benacsek Jenő egymásra licitálva, vállaltak mindig több és több töltési anyagnak helyszínre való szállítását és a többi tagok anyagiak vállalásával, kb. 1000 m3 föld helyszínre szállításával azt lehetett mondani, hogy most már száraz lábbal meg lehetett állni a kapott területen.

Újabb nehézséget és költséget okozott azonban a tervezett épület, annak költséges alapozása, tekintettel az iszapos talajra.

A tervezési munkálatokat Káldy Ferenc építész, helybeli építési vállalkozó ingyen vállalta, kinek egyébként az egész clubház megvalósításában, építésében, oroszlánrésze volt. – Grofcsik János szerint, az Ő áldozatkészségének lehetett köszönni a clubház felépítését. A tagoknak ugyanis a saját hajóik fenntartása is jelentős költséget okozott, legtöbbjüknél anyagi lehetőségeik teljes kimerítését jelentette.

1933.év őszén megkezdődött a clubház épület tölgyfa cölöpözésének alapozása és 1934.júniusában, nagy lelkesedéssel, a társclubbok jelenlétében, maga a tihanyi apát, Strommer Victorin felszentelte; a társalgó fenyőfa gerendázatára festett felirattal: ”navigare necesse est” (ami helyén később, az államosítás után „Becsüld meg a népi demokrácia adta neked” felirat került)…

Káldy Ferenc és Katinka


A Klubház a 30-as évek közepén

Amint majd később látni fogjuk, a HYC nemcsak itt mutatta meg, hogy sport-szeretetből, az anyagiaknak zsebükből való összerakásával, mit tud produkálni, hanem sport teljesítményeikből is. A clubház az egész tagságnak valóságos otthona lett, minden tag sietett a szabadságát itt eltölteni, de a túrázó más clubtagoknak is szeretetteljes befogadást biztosított.

A Klubház megnyitója                                    Club tagok a 30-as években. Középen Dr Tuss Miklós

 

Az anyagi költségekre vonatkozóan megemlítendő, hogy csupán egy 5 000 pengős kölcsön felvétele vált lehetővé, Dr. Tuss, Káldy és Krayer kezessége folytán. Ugyanekkor a Kir. Magyar Yacht Club /KMYC/ balatonfüredi clubházának bővítésére 20.000.- pengő visszafizetés nélküli segélyt kapott az akkori sporthatóságtól.

A HYC clubház építésének költsége 25.000.- pengő összeget tett ki, mely összeget teljes egészében a tagok saját zsebükből fizettek, nagy részét, mint már említettük Káldy Ferenc.

Az a testvéri közösség és vitorlás versenyezéshez való ragaszkodás, ami a HYC-nél megvolt, több tagot a KMYC-ből is átcsalogatott, mert a KMYC-nél első, második és harmadosztályú tagok voltak, míg a HYC-nél mindvégig demokratikus szellem uralkodott.

A többi clubokra a HYC teljesítményei hatottak kedvezően. A HYC megszüntette a KMYC hegemóniáját, sport-teljesítményeivel magával húzta a többi clubok versenyzőit is.

Hamarosan elkövetkezett az, hogy egy újonnan, nem rég alapított club azonos létszámmal ült a tanács-tagságban, mint a KMYC, mely eddig döntő többséggel határozta meg a vitorlás sport exkluzivitását, mely inkább tespedésbe, mint fellendülésbe vitte a sport-tevékenységet.

A HYC vezetősége a teraszon

 

A HYC alapította minden második évben való megrendezéssel a balatoni kékszalag versenyt, mely első ízben 1934. július 27-én került lefutásra.

Ezen verseny első pályája: Balatonfüred-Keszthely- Balatonfüred. Későbbiek folyamán Balatonfüred – Keszthely – Balatonkenese – Siófok – Révfülöp – Keszthely – Tihany.

Az első versenyen Németország is részt vett 30-as tőkesúlyos cirkálóval, igen előkelő második helyet megszerezve, míg az első helyet Ugron Gábor vezetésével, RABONBÁN nevű 30-as tőkesúlyos cirkálóval nyerte.

A második versenyt Kovács Béla nyerte, 22-es versenyjolléval, ami külön nagy sport-teljesítménynek számít, egy jolléval végig-vitorlázó részről.

A kékszalag verseny győztese a HYC díját nyerte, ezen kívül mindaddig, árbócának csúcsán viselhette ugyancsak a HYC által adományozott kékszalagot, amíg a következő versenyen az első helyet el nem vesztette.

Grofcsik János kitűnő eredményéről is itt kell megemlékezni, ki SIROCCÓ nevű 22-es tőkesúlyos cirkálójával évekig tartotta a Kenese-Keszthely-i távon való rekordot.

 

Kovács Béla a megnyert kékszalag után

 

Nagy probléma volt mindig a balatoni szezon meghosszabbítása. Ezt úgy is szerették volna illetékesen elérni, hogy a szezon végére, szeptember 1-10-ig helyeztek különböző versenyeket. Siófokon lovas versenyeket, vitorlás versenyeket, Balatonfüreden tenisz- és vívóversenyeket, stb. Ezen versenyeken szerepelt egy Siófok – Balatonfüred, vagy Balatonfüred – Siófok-i távon, bárki által 10 napon belül szabadon választott időben gyorsasági verseny.

Káldy Ferenc KARI nevű 22-es tőkesúlyos versenycirkálójával és Farkas Lászlóval, mint legénységgel, 1936-ban vett részt e versenyen, oly északi viharban, amikor a balatoni hajózás leállította járatait azzal, hogy a Balatonon közlekedni nem lehet. Káldy ekkor ezen a távon 43 perc és 47 másodperces rekordot állított fel, mely rekordot 40 év elmúltával is tartja.

Megemlítjük itt, hogy a balatoni motoros hajók menetrendi ideje ezen a távon 55 perc.

A club verseny-eredményeire jellemző, a rendelkezésre álló adatokból az 1940-es statisztika, mely munka-statisztika szerint:

1.

HYC

8789 pont

23 versenyzővel

2.

BYC

6782 pont

23 versenyzővel

3.

SBE

3625 pont

21 versenyzővel

4.

KMYC

3016 pont

20 versenyzővel

5.

TYC

1877 pont

9 versenyzővel

6.

MAC

1589 pont

14 versenyzővel

Hasonlóak ezen adatok az előbbi és utóbbi évekre vonatkozólag is. Verseny-eredmények tekintetében mindig a HYC járt elől. Amikor öt bajnoki szám volt, abból négyet, majd hétből ötöt és kilencből hetet a HYC nyert meg. Ezen eredményeivel a HYC nagyban hatott a többi clubok versenyzőire is és elmondhatjuk, hogy a többi clubok versenyszerű vitorlázását a HYC nagyban előre lendítette.

Példamutató tevékenységet fejtett ki azonban a HYC a túra-vitorlázás terén is. Tagjainak részvételével minden évben 10 napos túra-vitorlázást rendezett, mely túra elsőnek 1935. évben indult, Keszthelyen mindig összekötve a Kesztelyi Yacht Club által rendezett különböző hajóosztályú versenyekkel.

Így a Balaton keleti részén élénkebb és a nyugati, keszthelyi részen lanyhább vitorlás-versenyzésre is a HYC igen eredményesen hatott és egyben propagandát fejtett kis a vitorlás sport érdekében.

E 10 napos túra-vitorlázáson, - Füredről kiindulva – a HYC hajói majdnem minden parti települést felkerestek. Az első 10 napos túrán részt vevő hajók: METEOR tőkesúlyos Hankóczky Jenővel,

A „Meteor” Hankóczy Jenő hajója A „Kisnemere”

NEMERE 40-es versenycirkáló Berzsenyi ZoltánnalKABALA I. 22-es cirkáló Gallus Ernővel, NYÍL 22-es versenycirkáló Jalsoviczky Lajossal, KARI 22-es tőkesúlyos versenycirkáló Káldy Ferenccel, LUCIFER I. 22-es versenycirkáló Krayer-Krausz Arnolddal,

A „Lucifer”                             ZULU és VÉNLEGÉNY jollék, továbbá LIDÉRC motoros Kerekes Lajossal.

SIROKKÓ 22-es versenycirkáló Grofcsik Jánossal, KABALA II. 30-as versenycirkáló Dr. Tuss Miklóssal,

 

A HYC első elnöke, Hankóczy Jenő 1939. évben meghalt. Bár budapesti illetőségű volt, akaratának megfelelően koporsója a HYC lobogójával letakarva, a csopaki temetőbe került.

Utána ideiglenes elnökséggel a Club ügyeit Dr. Tuss Miklós vette át. – Őt követte az elnökséggel Iklódi Szabó János, /a Balatoni Halászati Rt. Elnöke/ gyermekkora óta vitorlázó, ki két fiával és Éva lányával 30-as tőkesúlyos cirkálón versenyzett. Eredetileg KMYC-tag, kit ugyancsak a HYC-ben uralkodó vitorlás szellem hozott át. Iklódi rövid ideig állott a HYC élén, mert pár évi elnöksége után ugyancsak a HYC lobogójával letakart koporsója az alsó-örsi temetőbe került.

Iklódit az elnöki tisztségben Dr. Berzsenyi Zoltán, a NEMERE 40-es hajó tulajdonosa követte. Berzsenyi Székesfehérváron, a Szt. György kórház igazgatója és kiváló sebésze, kinek élete a clubház és a kórház között zajlott le. Mondhatni, minden szabadidejét a clubban töltötte, a vitorlás sportnak gyermekkora óta szerelmese. A háború alatt Fehérvár ostrománál egy golyó oltotta ki életét. Kívánsága szerint – az általa előre megépített – kórházának kertjében lévő kriptájába temették el. Őt már a Club lobogója nélkül, miután az akkori viszonyok lehetetlenné tették azt, hogy a sírjánál a club-tagság, mint elődjeinél, tisztelegjen.

Berzsenyi 1938-ban egy adriai vitorlás túrát kezdett szervezni. Elgondolása és tervei szerint 1939. évben  az egész club-tagság levonult volna az Adriára egy bérelt vitorlás hajóra. Ahogy a háború sok tervet felborított, úgy az 1939. évben kitört háború ezt is lehetetlenné tette. Ahogy Hankoczy elnök METEOR hajóján Kacziáner matrózával össze volt nőve, ugyanezt mondhatjuk el Berzsenyiről is. Csak két élete volt, a kórház és a vitorlás NEMERE hajójával.

A háború a clubot is érzékenyen sújtotta. A háború végeztével azonban új erőre kapva, igyekezett elfoglalni a múltban kivívott helyét.

1945-ben az elnökséget újból Dr. Tuss Miklós látta el, ki a vitorlázással talán még orvosi hivatását is túlszárnyalta. Gyermekkora óta vitorlázó, vagy 10 különböző hajó tulajdonosa, ki hajóépítési igényeivel ugyancsak próbára tette Benacsek /Hankóczy/ hajótervezőnket. A vitorlázást jolléval kezdte, - utolsó hajója a TALIZMÁN 6 R yacht.

A hajóépítés váltogatásában méltó partnere Heinrich Tibor, a Balaton legeredményesebb versenyzője, ki polgári foglalkozásán túl is csak a vitorlázásnak élt, ideértve a jégvitorlázást is. Annak idején Ő is a már említett okok folytán a KMYC-ből került a HYC-be. Egyszerre három hajóosztályban, 22-es jolléban, a KISANGYALOM-mal, olympia jolléban a FABABÁ-val, és a KÉKMADÁR 30-as tőkesúlyos cirkálót, mely a KÉKMADÁR nevet kapta. Ennek keresztelőjével kapcsolatosan egy kedves epizódról tudunk.

A hajó keresztelője a HYC clubházában ünnepség keretében jött létre. A nők estélyi ruhában jelentek meg, a férfiak fehér nadrág és kék kabát, yacht öltözetben. A pezsgős névadás után emelkedett hangulatban, Deér Ödönné és Henger Ottóné azzal karolt Káldyba, hogy bedobják yacht öltözetben a Balatonba. Meg is indultak vele a keskeny stégen, de Ő nem vette komolyan tervüket. A stég közepén valóban azt látta, hogy meggondolták magukat a hölgyek, és kezüket kihúzták karjából és megfordulnak visszafelé. Ám a fordulásnál Deérné hirtelen mozdulattal meglökte Káldyt és Ő ívben repült a víz fölé. Az utolsó pillanatban azonban elkapta Deérné karját, ki estélyi ruhában együtt repült vele a Balatonba, vizet, iszapot derékig érő vízben taposva. Így folyt igen jó hangulatban tovább a hajó-keresztelő. – Heinrich szerint, Ő ezen keresztelőnek köszönhette KÉKMADÁR hajójával sok-sok kiváló eredményét.

A háború után, 1947-ben a társadalmi egyesületek feloszlatása után megszűnt a HYC is.

A clubházat a budapesti ELŐRE sportegyesület kapta. A HYC tagok is szétszóródtak, az ELŐRE-nek egyikük sem lett tagja.

A kitűnő versenyzők közül Heinrich Tibor, ki talán a balatoni vitorlás sport legnagyobb tehetsége volt, Ausztriába került. Ott, az Osztrák Yacht Szövetség tagjaként tovább aratta tőkesúlyos hajóján európai győzelmeit, majd a Maria-Wörth-i temetőben földelték el. Az Osztrák Yacht Szövetség szép síremléket készített sírja fölé, bronzból megmintázva az a hajót, mellyel utoljára versenyzett, sírján a következő felirattal: „Tibor barátunknak, kit a szép Balatontól, a kék Adriáig mindenki ismert és szeretett.”

Krayer-Kraus Arnold ugyancsak kitűnő tőkesúlyos versenyző, Brazíliába került feleségével, ki versenytársa volt. A Balatonon a LUCIFER I., később a LUCIFER II. tőkes. 30-on versenyzett. – Öccse, Erich Kanadába került. – Szalkai Béla az USA-ba, ki egyébként híres motorkerékpár versenyző is volt. – Deér Ödön a KABALA II. 30-as versenyzője Svájcba, öccse Deér József ugyancsak Svájcba került, ott lett egyetemi tanár, ki idehaza 25-ös túrajollén, a VIKING-en versenyzett feleségével. – Gallus Ernő 22-es tőkesúlyos KABALA II. versenyzője fogságban halt meg. A soproni Turner-fiúk – Káldy manschaftjai, valamint Weisz Vilmos tőkesúlyos versenyzők az USA-ba kerültek. – Skodai /Schuler/ István az EMESE 30-as versenyzője, Rubsich László és fiai a DETTA 50-es versenyzői Ausztriába kerültek. Így szóródva szét, de odakint is helytállva.

Néhány öreg HYC tag, közöttük Grofcsik János, mint korelnök, néha vasárnaponként összejöttek, téma mindig a vitorlázás, visszatekintés a HYC-re. – A HYC tagok gyermekei bekapcsolódtak a vitorlás sportba, közöttük kitűnő nemzetközi eredményeket ért el Dr. Tuss Miklós fia, ifj. Tuss Miklós.

Következőkben kell megemlíteni azon HYC tagok névsorát, kik éveken keresztül élvonalban versenyezve biztosították a már említett kitűnő eredményeket:

Következőkben kell megemlíteni azon HYC tagok névsorát, kik éveken keresztül élvonalban versenyezve biztosították a már említett kitűnő eredményeket:

1. Hankóczy Jenő METEOR tőkesúlyos hajójával (a HYC első elnöke)

2. Dr. Antal Miklós E 30-as HELGA tőkesúlyos cirkálóval, a Club első titkára

3. Antalfy Mihály 25-ös túra-jolléval

4. Benacsek Jenő /később Hankóczy/ 50-es KALAND tőkesúlyos hajóval

5. Dr. Berzsenyi Zoltán 40-es tőkesúlyos cirkálóval

6. Deér Ödön KABALA II. 30-as tőkesúlyos cirkálóval

7. Dr. Deér József és felesége 25-ös VIKING túra-jolléval

8. Dabasi Halász Ervin 25-ös MACKÓ túra-jolléval

9. Grofcsik János SIROCCÓ E 30-as tőkesúlyos cirkálóval, (a Club első kapitánya)

10. Gáborjáni József /Reiner/ KLÁRI 14-es jolléval

11. Gallus Ernő KARAKÁN I. 22-es tőkesúlyos hajóval

12. Káldy Ferenc KARI 22-es, majd DÉLIBÁB 50-es tőkesúlyos hajóval

13. Dr. KeményGyőző GYEREVELEM 22-es jolléval

14. Kerényi László ZULU 22-es tőkesúlyos cirkálóval

15. Krayer-Kraus Arnold és felesége LUCIFER I. 22-es majd később LUCIFER II. 30-as cirkálóval

16. Krayer-Kraus Erich BOZÓ 30-as tőkesúlyos cirkálóval

17. Krayer-Kraus Hilda, mint legénység, főleg a LUCIFER I-en

18. Kerekes Lajos LIDÉRC motorossal

19. Iklódi Szabó János és fiai SÓLYOM 30-as tőkesúlyos cirkálóval

20. Jalsovicky Lajos NYÍL 22-es tőkesúlyos cirkálóval

21. Kaposi /Klaszek/ Ödön jolléval

22. Mátyásfalvi Glatz Erik jolléval

23. Dr. Matolai György 25-ös túra-jolléval

24. Henger Ottó és felesége, mint legénység

25. Heinrich Tibor FABABA I. jolle, KISANGYALOM 22-es jollé, KÉKMADÁR 30-as tőkesúlyos cirkálóval

26. Ocskay Rezső 25-ös túra-jolléval

27. Soproni Thurner János és Ferenc, mint legénység

28. Skodai /Schuler/ István EMESE  30-as tőkesúlyos cirkálóval

29. Szekrényesi Attila 22-es tőkesúlyos cirkálóval

30. Szalkai Béla 30-as tőkesúlyos cirkálóval

31. Dr. Tuss Miklós 22-es, majd 30-as tőkesúlyos cirkálóval, utoljára TALIZMÁN 6 R yachttal

32. Tervei Kálmán jolléval

33. Weis Vilmos E 30-as tőkesúlyos cirkálóval

34. Zettl Ágoston, mint legénység

 

 

Fentiek közül ki kell emelni Grofcsik János, Dr. Tuss Miklós, Heinrich Tibor, Káldy Ferenc versenyzőket, kik éveken keresztül hajóosztályaik bajnokai.

Az 1989-es rendszerváltás után a balatonfüredi telep még mindig a BKV tulajdonában volt. 1997-ben privatizálták, a BKV Előre SC-t elküldték a telepről. A terület sorsa egészen 2002-ig  bizonytalan volt majd 2002-ben ismét vitorlázók kezébe került. A Hungária Yacht Club 2004. július 17. napján Gömbös Lóránd elnökletével újjá alakult

Hála Andorka Rudolf lelkiismeretes munkájának kapcsolatainak, sikerült svájci befektetőket találni és a kor igényeinek megfelelően új clubot tervezni. Az építkezés Répássy Ferenc építészmérnök (szintén vitorlázó) tervei alapján 2006-ban elkezdődött.

Az eredeti clubház sajnos 2007-ben lebontásra került, mert állapota már nagyon rossz volt és az igényekenek sem felelt meg igazán.  Majd 2008-ra elkészültek az új épületek.

A 2008-as verseny szezont (ahogy hajdanán) a clubtagok saját hajóival kezdték. Jelenleg a következő hajók indulnak a HYC színeiben:

- „Madicken” DB1 34 lábas 3.5 t versenyhajó

- „Buldog” Börensen versenycirkáló

- „Josephin” Sudár Regatta

- „Manöken” 30-as versenycirkáló

- „Ultramarin” verseny dragon

- „Jampec” verseny dragon

-  1 db kalóz